Bonczidai Éva

Rubik – a kocka és az ember

A mi kockánk című könyvből az is kiderül, hogyan függ össze a kíváncsiság, a játékosság és az alkotókedv

Világszerte több mint 350 millió Rubik-kocka kelt el – kultúrától függetlenül bűvkörébe vonja a gyerekeket, felnőtteket, tudósokat és kétkezi munkásokat egyaránt. Az emberi lélek és az emberi gondolkodás nagy ismerője lehet a feltalálója. 

Ez a tárgy az ember lényének olyan alapvető rétegeit tudja megérinteni, mint a rejtélyhez való vonzalom, a kihívásokkal való szembenézés vágya, a lehetetlennek tűnő problémák megoldása fölötti öröm. Ez a kockában megtestesülő csak azért is, a káosz és a rend egymásba fordulása – bele van kódolva egy olyan mechanizmus, mely ott munkál a népmesékben, a gyermekjátékokban, a világmindenség megismerésére igyekvő törekvésekben egyaránt.

Egy sikertörténet néhány mozzanata

– 1977 végén egy kék dobozban egy új termék bukkant fel a magyarországi játékboltok polcain: a bűvös kocka. A dobozon a következő felirat volt olvasható:

„A játék a gyermekek és felnőttek logikus gondolkodását, térlátását fejleszti.

A kockát alkotó 26 db színes kis kocka szétszedés nélkül, forgatással, gyakorlatilag végtelen számú, különböző helyzetbe hozható. 1-1 lapján mind a hat szín keveredhet nagyon sokféleképpen. A játék célja 1-1 oldal, ill. mind a hat oldal egy színre hozása. Egyidejűleg több oldal rendezése igen nehéz feladat, csak a forgatás törvényszerűségeinek felismerésével oldható meg. Egy oldalnak 15, 20 perc alatti rendezése már igen figyelemreméltó eredmény és jó logikai készségre vall.

Figyelje meg különböző irányú forgatásoknál az egyes elemek helyzetének változásait. Az így felismert törvényszerűségek vezethetik a megoldáshoz.”

– 1978-ban a bűvös kocka megkapta a Budapesti Nemzetközi Vásár nagydíját, majd feltalálójának, Rubik Ernőnek ítélték a Kulturális Minisztérium nívódíját.

– 1979 végére külföldön ötvenezer, Magyarországon háromszázezer darab talált gazdára.

– 1979 januárjában a Nürnbergi Játékvásáron egy kolozsvári születésű, amatőr játékfejlesztő, Tom Kremer figyelt fel Rubik Ernő találmányára, majd sikerült meggyőznie az amerikai óriáscéget, az Ideal Toyt, hogy pénzt fektessenek a kockába – egymillió darab forgalmazására szerződtek. 1980 elején az Ideal Toy döntése volt, hogy a tengeren túl Rubik’s Cube néven ismerjék meg ezt a találmányt. Az első három év leforgása alatt százmillió darabot adtak el.

– 1981. június 12-én a New York Times bestsellerlistájára került Don Taylor könyve, a Mastering Rubik’s Cube: The Solution tot he 20th Century’s Most Amazing Puzzle (Útmutató a Rubik-kockához: avagy hogyan oldjuk meg a 20. század legérdekesebb rejtvényét)

– Szintén 1981-ben az év legsikeresebb könyve James G. Nourse műve lett,  a The Simple Solution to Rubik’s Cube (A Rubik-kocka egyszerű megoldása), 6 680 000 példányban kelt el.

– Budapesten 1982 nyarán tartották meg az első Rubik-kocka-világbajnokságot, amelyen tizenkilenc ország képviseltette magát, de októberben a New York Times már arról cikkezett, hogy a világ elvesztette az érdeklődését a kocka iránt, vége az őrületnek. 

– A kocka 1986-ban tért vissza, amikor a Nürnbergi Játékvásáron Rubik Ernő másik játékára, a karikavarázsra (Rubik’s Magic – Link the Rings) felfigyelt a Matchbox vállalat új tulajdonosa. A kocka ismét a polcokra került, és az új generáció is felfedezte magának.

– Rubik Ernő részvételével 1999-ben Rubik’s Games néven számítógépes programot fejlesztettek, a Hasbro Interactive adta ki. 

– A kocka New Yorkban, a Modern Művészetek Múzeumának állandó gyűjteményében eredeti műalkotásként szerepel, de a világ minden táján felbukkan különböző művészeti alkotásokban festmények, szobrok, rajzok, fényképek, multimédiás tartalmak részeként vagy központi szereplőjeként. Az Invader néven ismert francia művész például két évtizede alkot kockákat használva – több mint 3500 alkotása ismert, 2018-ban Los Angelesben kiállítása volt ezekből, és 2020 februárjában a Rubik Mona Lisa című képe 480 200 euróért (162 millió forint) kelt el egy árverésen.

– A képzőművészet mellett a kocka megjelent irodalmi művekben, popzenében, lemezborítókon, de a reklámipar is sokszor használta már különféle termékek népszerűsítésére.

– A filmvásznon is gyakran felbukkant – például a 2008-as Engedj be! című romantikus horrorban, A boldogság nyomában című filmben Will Smith kezében, a Snowden című filmben különleges szerephez is jut, Spielberg Ready Player One című produkciójában, a Kettős játékban, a WALL·E című számítógép-animációs filmben vagy a televíziós sorozatok közül az Agymenőkben.

– 2002 novemberében a Magyar Nemzeti Bank négyzet alakú ötszázforintos érmét bocsátott ki, melyen a Rubik-kockát jelenítette meg.

– 2003-ban huszonegy éves szünet után Torontóban tartották a második Rubik-kocka-világbajnokságot. A World Cube Association azóta kétévente megrendezi, de emellett több mint száz országban évente ezernél is több helyi és nemzetközi versenyt szerveznek.

– 2014-ben a kocka 40. születésnapján New Yorkban az Empire State Buildinget a kocka színeivel világították ki, május 19-én pedig egy virtuális Rubik-kocka volt a Google Doodle. A New Jersey-i Liberty Science Centerben interaktív vándorkiállítást rendeztek Beyond the Rubik’s Cube (A Rubik-kocka mögött) címmel, amely azóta sorra járja az Egyesült Államok és Kanada tudományos központjait. 

– A Rubik-kocka japán megjelenésének 40. évfordulóján Tokióban is nagyszabású kiállítás nyílt, ahol Takamado hercegnő jelenlétében mutatták be a kocka tiszteletére készült műalkotásokat. Ekkor jelent meg Japánban a világ legkisebb működő Rubik-kockája: 2 grammos és minden oldala 9,9 milliméter hosszú.

– A kocka 43 252 003 274 489 856 000 (negyvenháromtrillió-kétszázötvenkétbilliárd-hárombillió-kétszázhetvennégymilliárd-négyszáznyolcvankilencmillió-nyolcszázötvenhatezer) pozíciót vehet fel, ezek közül egyik a kiinduló állapot. Matematikusok kutatták, hogy hány forgatásra van szükség ahhoz, hogy a kockát bármely tetszőleges pozícióból megoldjuk. Úgy emlegetik, hogy ez a 3 × 3 × 3-as kocka isteni száma. A Google szuperszámítógépei segítségével beigazolódott, hogy ez a szám: húsz. Vagyis nincs olyan állás, amelyet bármely másik állásból ne lehetne elérni legfeljebb húsz forgatással.

– A Guinness-rekordok könyvében is sokszor szerepel a kocka – a gyorsasági rekordok mellett azt is jegyzik, hogy valaki levegővétel nélkül, víz alatt, zsonglőrködés közben vagy fejen állva oldotta meg. 1982-ben a világbajnokságon a legjobb idő 22,95 másodperc volt, 2007-ben történt meg először, hogy valaki tíz másodperc alatt oldotta meg. 2015-ben öt másodperc alá ment a legjobb idő, a jelenlegi világrekordot 2018 óta a kínai Yusheng Du tartja 3,47 másodperccel.

– A mesterséges intelligencia fejlesztésében is használták a kockát – a DeepCube-nak nevezett program egy deep-learning módszer, emberi beavatkozás nélkül megtanulta, hogyan oldja meg a Rubik-kockát. Ma már a speciálisan erre a célra készített robotoknál a kocka megoldásának rekordja 0,4 másodperc. Csak harmincszoros lassításnál lehet látni, hogyan történik.

– 2020 őszén A mi kockánk című magyar nyelvű kiadással egy időben angolul és németül is megjelent Rubik Ernő könyve. Azóta 17 országban adták ki, Magyarországon Bujdosó István fordításában ismerhetik meg az olvasók az Open Books kiadványaként. A mű eredeti angol címe: Cubed – The Puzzle of Us All.

Fejtörésre sarkall a kocka és feltalálója, Rubik Ernő is

A megértés igénye

Ha egyetlen kérdést tehetne fel Rubik Ernőnek, mi volna az? – az elmúlt hetekben ezt kérdeztem mindenkitől, akivel szót váltottam. A válaszokból tökéletesen megértettem, miért ad ritkán interjút: valóban jellemzően ugyanazok a felvetések ismétlődtek. Az történt ugyanis, hogy Rubik Ernő a felkérésünkre azt felelte, most nem tudja vállalni az interjút, de felajánlotta, hogy ha olyan kérdés merülne fel, amelyre A mi kockánk című könyvében nem tér ki, küldjem el levélben, és igyekszik azt megválaszolni. Ezért szólítottam meg ezzel a feladattal a családtagokat, barátokat, kollégákat, de még bevásárláskor a pénztárost is, Rubik Ernő pedig – ígéretéhez híven – válaszolt sokunk kérdéseire.

– Hogyan tudott egy ilyen globálisan értelmezhető eredmény után motivált maradni? Mi jelenti a motivációt önnek?

– A megértés igénye.

– Melyik volt élete öt legmeghatározóbb olvasmányélménye?

Isaac Asimov: Alapítvány-trilógia

Stanisław Lem: Summa technologiae

Thomas Mann: Novellák

Stendhal: A szerelemről

Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger

– Hogyan épült be az identitásába az, hogy ifj. Rubik Ernőként nőtt fel? Ez a hagyomány, hogy a fiú az apa teljes nevét kapja, jelentett-e valaha terhet, lázadást, vagy épp pozitív hozadéka volt? Hogyan viszonyul ehhez a hagyományhoz?

A génjeinkkel közvetített folytonosságra utal, tehát természetesnek tűnik, az elnevezett gyereknek értelemszerűen nincs beleszólása. Így lett a fiamból is Ernő, de megkapta tartalékba a Zoltánt is, szóval szabad a gazda. A mindennapokban semmi jelentősége, csak a lexikonszerkesztőknek fontos.

– Ön szerint mi az a téma, jelenség, amelyről megfontoltabban vagy hangsúlyosabban kellene beszélni a nyilvánosság előtt? (Akár olyan, ami szerepel a közbeszédben, de nem megfelelő vagy előremutató szempontok szerint tálalják. Akár olyan, ami lényeges volna, de nem kap elég súlyt a médiában.)

A mindenkihez eljutó média nem igazán tanít, csak szórakoztat (ez sem sikerül mindig), és ez mindaddig így marad, amíg a közvélemény a tanulást (megértést) csak szükséges rossznak tartja.

– Ha megadatna, hogy megoldjon egy problémát, melyiket választaná? 

Jó lenne látni, hogy az emberiség felnőtté válik, de erre már nincs esélyem.

– Milyen kérdések foglalkoztatják önt manapság?

Hogy mitől jó egy kérdés.

– Mit jelent önnek az Isten száma?

– Isten tudja, miért leszünk misztikusak, ha valamit nem értünk… Pedig szeretnénk mindenhatók lenni.

*

A játszó ember – Válaszok egy könyv lapjairól

A visszatérő kérdések egyik csoportja arra vonatkozott, hogy Rubik Ernő milyen családban nőtt fel, és ő mivel szeretett játszani gyerekkorában. 

Rubik Ernő 1944. július 13-án született Budapesten. Édesapja, idősebb Rubik Ernő gépészmérnök, a legismertebb magyar repülőgép-tervező, 1963-ban Kossuth-díjat kapott. Számos szabadalma volt, több mint harminc repülő- és vitorlázórepülő-modellt tervezett, valamint egy alumíniumból készült miniautót is.

„Bárcsak mondhatnám, hogy engem is felvitt repülni, de ezt anyám nem engedte” – jegyzi meg könyvében Rubik Ernő. Izgalmas belelátni abba a számvetésbe, amely azt összegzi, mit tanult, milyen örökséget kapott a szüleitől, miközben több generációra visszamenőleg felsejlik a családtörténet, melyet – mint sokakét – tragikus fordulatokkal szőtt tovább a 20. század véres történelme.

Szeretetteljes portrét vázol fel édesanyjáról, Szántó Magdolnáról úgy, hogy közben rámutat, a szülei példája hogyan van jelen a saját életében: „megvan bennem a képesség a boldogságra, amit egyértelműen anyámtól örököltem. Hiszem, hogy ez a képesség velünk születik – sokkal inkább a habitusunkból következik, mintsem a körülményeinkből.” Máshol meg ezt írja: „A társalgás megbecsülését anyámtól tanultam, a csend művészetét pedig apámtól. […] Osztozom apám perfektcionizmusában is. […] És ellentétben vele, aki végül mindig elégedetlen volt, én képes vagyok megélni az elégedettséget.”

A könyvben a gyerekkori kedves elfoglaltságokról is szó esik: nagyon szeretett rajzolni, festeni, de már kiskorától kezdve érdekelték a rejtvények, képes volt órákon át törni a fejét új megoldásokon. A rejtvények kapcsán jegyzi meg: „A rejtvények szinte mindenkit rabul ejtenek. Az emberi történelem során mindvégig velünk voltak a fejtörők. Az antropológusok a múlt darabkáit feltárva és összerakosgatva a világon mindenütt találkoztak rejtvényekkel. Amit én 1974-ben találtam, az valójában olyan rejtvények hosszú sorából emelkedett ki, amelyek már ősidők óta ámulatba vagy épp zavarba ejtették az embereket.”

*

De az ismerőseim leggyakoribb kérdései épp az általa megtalált rejtvényhez kapcsolódtak: Hogyan találta fel a kockát? Mennyi idő alatt készült el vele? Mennyi a rekordja? 

Bevallom, kicsit kiábrándító volt ezzel szembesülni, hiszen A mi kockánk című könyv 12. oldalán megjegyzi a szerző, hogy évtizedek óta gyakran teszik fel neki a világ különböző pontjain ugyanazokat a kérdéseket. Majd szó szerint ezeket írja le, amelyeket nekem is elsoroltak, és egy-két mondatban meg is válaszolja őket.

Itt most a könyv egészét és a bemutatón elhangzott megállapításokat összegezve igyekszem pár gondolatot felvázolni e kérdések kapcsán.

Rubik Ernő harmincéves volt, amikor egy geometriai problémán és annak a lehetséges illusztrálásán gondolkodott. Ebből született a kocka. 1974 tavaszán kezdett foglalkozni vele, és 1975 januárjában adta be a szabadalmi leírást, de csak 1976. október 28-án jegyezték be a bűvös kockára a magyarországi szabadalmat. 

– Nem találtam fel semmit, csak felfedeztem – mondta könyvének bemutatóján, 2020 szeptemberében a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem auditóriumában. Nem a korszerű technikából születik az újdonság, hanem a meglévő dolgoknak és akár nagyon ősi eszközöknek a más szemléletű használatából – mutatott rá a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Széchenyi-díjas világhírű játéktervező, építész, egyetemi tanár. Állítását illusztrálandó hozzátette: „az első kockához nem kellett 3D-s nyomtató, de még csak maró sem. Fűrész kellett, csiszolópapír, fúró és megfelelő fadarab. Ezeken kívül türelem és elképzelés kellett: hogy a fejemben legyen, amit meg akarok csinálni, és ne hagyjam abba, amíg meg nem valósítom.”

A feltalálónak magának is fejtörést okozott, hogyan lehet visszaállítani a kocka eredeti állapotát. Ennek kapcsán egy visszatérő, nyomasztó álmát idézi fel a könyvben: „eltévedek egy idegen városban és nem találok vissza a szállodámhoz. Csak bolyongok az ismeretlen utcákon, még a szálloda nevét is elfelejtettem, és a nyelvet sem értem, a feliratok betűi is ismeretlenek, egyre izgatottabb leszek, és úgy érzem, soha nem találom meg a helyes utat. […] Ilyen érzés volt a történelem első összekevert kockáját tartani a kezemben. Teljesen ismeretlen vidékre tévedtem, és olyan problémákat kellett megoldanom, amelyek nem is léteztek volna, ha nem készítem el a kockát.” 

Egy teljes hónapba telt, mire sikerült megoldania – ez ma már furcsa lehet annak fényében, hogy versenyekre nevezni csak 15 másodperc alatti időkkel érdemes. Viszont a feltalálót nem a gyorsaság motiválta, a diadal és megkönnyebbülés után rögtön felébredt benne a kíváncsiság, milyen lenne még egyszer megoldani, de másként. Azóta sem hajt gyorsasági rekordokra, inkább a megoldások sokfélesége tartja „kockalázban”.

A könyvbemutatón így összegezte ezt: „A kocka arra nevelt, hogy összetett, bonyolult, lehetetlennek tűnő problémák is megoldhatók. Másik fontos tanulsága, hogy egy problémának nem csak egy megoldása lehet; több van, és mindegyik érvényes.”