„Olyan ritka manapság az efféle makulátlan történet”

Koltai Lajos: A pályám elején nem hittem ebben, de ma már tudom, hogy a szereposztás eldönti a filmet

„Engem az foglalkoztat, hogy az akadályok ellenére miként járhatja végig az ember a saját útját” – fogalmaz Koltai Lajos, aki szerint Semmelweis Ignác mániákus elhivatottsága filmvászonra kívánkozik. A láthatatlan gyilkos című alkotást jövőre mutatják be, az utómunkálatokat végző rendezővel a stúdióban találkoztunk.

Annak ellenére, hogy otthon szigorú nevelésben részesült, feljegyezték róla, hogy minderről egy pillanat alatt meg tudott feledkezni, és olyankor minősíthetetlen durvaságokra is hajlamos volt. Miklósnak is ez volt a legnehezebb: megmutatni ezt a temperamentumot, erőt, ami olykor minden átmenet nélkül tör felszínre.

Gondolom, még egy hőstörténtben is fontos árnyalni a figurát.
Nem akartuk idealizálni Semmelweis alakját, miközben a világraszóló felfedezésével örökre beírta magát a történelembe. Ő csak annyit szeretne, hogy mindenki végezze a dolgát. Azzal a szenvedéllyel vegyen részt az orvoslásban, segítségnyújtásban, amivel ő létezik. A már kiütköző kórral szemben lényegében tehetetlenek voltak: a láz csillapítását szolgáló borogatáson kívül szinte semmit nem tudtak tenni. Azzal is meg kellett barátkozni, hogy ez egy nagyon sötét világ. Folyamatosan szól a csengő, jön a pap, a ministráns és a hullaszállító, egyre-másra hordják ki a halottakat.

Semmelweis élete rendkívül kalandos volt a szabadságharctól kezdve az elmegyógyintézetben bekövetkezett haláláig, ám a film ezekről nem ejt szót.
Minket az érdekelt, amikor Semmelweis megtalálta az említett szert. Teljesen véletlenül, miközben a szállásadónője mosott az udvaron. Érdekes lenne persze megmutatni a halála körüli eseményeket, hiszen az utóbbi években teljes bizonyossággal állítják a történészek, hogy agyonverték a döblingi elmegyógyintézetben, ahol nem tudtak mit kezdeni az agresszivitásával. Felmerült bennem, hogy felvillantsunk valamit ebből, de elvetettem, mert itt valóban a felfedezés a lényeg. Gondoljon bele, egy egészen apró dologról, lényegében a kézmosásról van szó, ami alapjaiban változtatja meg az orvostudományt. Semmelweisnek komoly ellenlábasai voltak. A bécsi klinikát vezető Johann Klein egyfolytában akadályokat gördített az útjába. A figurát játszó Gálffi László alapos színész, aki utánajár a karakterének, így a második beszélgetésünk alkalmával már Klein családi hátterét is ismerte. Arra volt kíváncsi, hogy ez az állandóan kételkedő ember miért támad folyton. Nyilván tart Semmelweis elhivatottságától, mániákusságától, amivel elsodorhatja őt akár a vezetői posztjáról is. A történeten ráadásul végigfut egy krimiszerű szál. Ahogy említettem, még az utcalányok sem akartak ebben a
kórházban szülni, ám mivel Semmelweis egy bálon megmenti a városvezető feleségének életét, a nő ragaszkodik ahhoz, hogy nála hozza világra a gyermekét. A kórház vezetőinek utasítására azonban a kézmosóvízből kisprórolják a szükséges fertőtlenítő szert, így újra emelkedik a halálesetek száma,
és természetesen a befolyásos asszony is meghal. Az állandó árulások, küzdelmek folyamatosan fenntartják a feszültséget.

Fotó: Kurucz Árpád