Döme Barbara

„Az intimitásnak az ölelés a legjobb része”

Dr. Hevesi Krisztina egészségfejlesztő szakpszichológussal a vágyak és a lélek összefonódásáról beszélgettünk

A pszichoanalízisben a szexualitás és a lélek szoros kapcsolatban áll, ám Freud és Jung egészen eltérő módon közelítette meg ezt a kérdést. Freud szerint a libidó, azaz a szexuális energia mélyen befolyásolja a lelki fejlődést és az emberi pszichét, elfojtott vágyak révén formálva az egyén személyiségét. Jung ezzel szemben a libidót egy tágabb, spirituális életerőként értelmezte, amely a lélek fejlődésében is szerepet játszik. Így a szexualitás nem csupán ösztön, hanem a lélek és a kollektív tudattalan egyesítésének eszköze is, amely mélyebb összefüggésekre világít rá.

 

A művészeti alkotásokban és az irodalomban a szexualitás és a lélek kapcsolata sokszínűen jelenik meg, hiszen az alkotók e két aspektust gyakran együttesen ábrázolják az emberi létezés mélységeinek feltárása érdekében. Az antik görög szobrászat érzékletesen mutatja be a test és a lélek összefonódását, ahol a test szépsége az emberi lelket tükrözi. Az erotikus jelenetek nem pusztán fizikai vonzalmat, hanem mélyebb vágyakozást és érzelmi kötődést is szimbolizálnak. A középkor lovagi irodalmában, például a trubadúrok költészetében, a szerelem szinte spirituális útként jelenik meg, ahol az idealizált szeretett lény iránti vágyakozás a lélek fejlődését is előmozdítja. A romantikus irodalom szintén a test és a lélek egyensúlyát keresi: Goethe Faustjában a főhős érzéki és lelki beteljesülés iránti vágya áll a középpontban, amely egyben a belső konfliktusok ábrázolása is. A 20. századi pszichoanalitikus gondolkodás hatására a művészek egyre többször foglalkoznak a szexualitás lélektanával, például D. H. Lawrence Lady Chatterley szeretője című regényében a testi vágy és lelki felszabadulás egymást kiegészítve jelenik meg. Lawrence szerint a szexualitás nem csupán testi, hanem spirituális szükséglet is, amely nélkül az ember lélekben is hiányos marad. A modern művészetben így a szexualitás és a lélek kapcsolata gyakran a belső konfliktusok, a vágyak és az önmegismerés útjaként jelenik meg.

 

A lélek érzékeny, sérülékeny, megfoghatatlan 

 

Különös játékra invitálom az olvasót. Szexuálpszihológust, valamint művészeti alkotásokból jól ismert szerelmespárokat kérdeztem arról, mit gondolnak az intimitás szerepéről, a testi vágyak és a lélek összefonódásáról. Míg dr. Hevesi Krisztina egyetemi docens, az ELTE PPK Pszichológiai Intézetének oktatója válaszaihoz a tudomány és a tapasztalat szolgáltat biztos alapot, addig a művészeti alkotásokból ismert szerelmespárok megnyilvánulásai ezúttal a képzeletem szárnyalásának írásos lenyomatai. Induljon hát ez az izgalmas felfedezés, tartsanak velem! 

 

– Ha meghallod ezt a fogalmat, hogy lélek, mi jut először eszedbe? – kérdeztem dr. Hevesi Krisztinát.

– Látod, ezt a kérdést még nem tették fel nekem. Értelemszerűen az jut az eszembe – persze ebben már mindenféle háttértudás is benne van –, hogy mennyire nehezen mérhető. A lélek egy képlékeny, érzékeny és sérülékeny, megfoghatatlan entitás. Ráadásul folyamatosan alakul, formálódik. Ez a változás azonban nem feltétlenül jó irányba történik. A szexuális trauma például az egyik leginkább húsba hatoló sérülés. Ekkor valóban megtörténik ez a „testből lélekbe” ugrás: ha a testet trauma éri, a lélek sem marad érintetlen.

A szexuálpszichológus határozottan állítja: a szexuális traumát nemcsak az erőszak jelenti. Hiszen trauma az is, ha valakinek nem jól bánnak a testével. Történjen akár egy párkapcsolatban, kiemelten a szüzesség elvesztésekor – ezek ugyanis meghatározzák, hogyan értelmezzük utána a saját testünket, illetve a szexualitást, hogy mit kaphatunk vagy adhatunk egy együttlét során. Az első élmények mindannyiunk számára meghatározóak, emlékezetesek.

– Folyamatosan különféle hatások érnek minket, így a lelkünket is, és rengeteget tanulunk általuk. Ám ezek az élmények sokszor védekezésre késztetnek minket – folytatja dr. Hevesi Krisztina. – Hogy hogyan viselkednek velünk mások, miképp szólnak be a közösségi oldalon vagy hogyan csalódunk a legjobb barátunkban – mindez hat ránk és formál minket.

Fotó: Kurucz Árpád