„Aki növényekkel foglalkozik, azt megérinti az élet csodája”
Zsigmond Vince szerint a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert a szépséget, a csendet és a harmóniát nyújtja, miközben ismeretet is közvetít
Vácrátóton található a Nemzeti Botanikus Kert. Története két évszázadra nyúlik vissza, első térképes ábrázolása a 19. század elejéről ismert. 1871-ben Vigyázó Sándor vásárolta meg a birtokot. A gróf bár Bécsben élt, hazafias indíttatásból eklektikus stílusban újíttatta fel a birtok kastélyát, és a kertet is átalakította. A József főhercegnek is dolgozó Jámbor Vilmos tervezte meg a három-négy évtized alatt, Band Henrik főkertész irányításával megszülető szentimentális tájképi kertet. Ezekből az időkből, de talán még régebbről származnak a kert első, ma is ott élő fái. Ha figyelmesek vagyunk, a kertben egy fatörzsön az 1918-as dátumot láthatjuk bevésve – aztán hogy valóban akkor keletkezett-e, jó kérdés. Vigyázó gróf nagyszabású fejlesztésének lenyomata – többek között a tórendszer, a műrom, a malom – máig megtekinthetők Vácrátóton. A növényvilágot pedig széles spektrumon mutatják be, megnézhetjük a fásszárú-, az évelő-, a rendszertani gyűjteményt – ahonnan például kiderül, hogy a paradicsom rokona a krumpli és a nadragulya –, de külön ágyásban kapnak helyet egyes haszonnövények is, például színekre lebontva a festőnövények.
Ha az ember elképzel egy botanikus kertet, óhatatlanul is egy tökéletes mikroklímájú területre gondol, ahol az égövhöz képest a lehető legszélesebb körben lehet növényeket termeszteni. Ez a gondolat egészen távol áll a valóságtól, a vácrátóti kert tekintetében biztosan. „Mondhatnám, hogy ideális, de több szempontból sem az” – válaszolja Zsigmond Vince, amikor erről kérdezem. A kertet vezető botanikus művészcsaládban nőtt fel, néhai édesanyja keramikus, édesapja pedig formatervező művész. „Édesapám szeret a kerttel foglalkozni, ő ültette a növények nagy részét ott, ahol most élünk. Mondjuk azzal az aprósággal kevésbé gondolt, hogy a növények megnőnek, így mára már kicsit őserdővé vált a kertünk, de a hangulata nagyon jó. Egyáltalán nem rovom fel neki, inkább csak mókás erre gondolni” – teszi hozzá Zsigmond Vince. Édesapjánál is nagyobb hatással voltak rá apai nagyszülei: öccsével sok időt töltöttek a nagyszülők kertjében. „Van egy régi bölcs mondás, miszerint aki egy életen át boldog akar lenni, az legyen kertész. Visszaemlékszem, hogy gyerekkoromban reggelente kimentem a kertbe, nézegettem a növényeket, és felfedeztem, hogy valami bimbót hozott vagy kihajtott. Számomra ez egész életemben meghatározó örömforrás – aki növényekkel foglalkozik, azt megérinti az élet csodája” – fejti ki a botanikus kert vezetője. Szülei hatására sokáig régész-restaurátor szeretett volna lenni, ők megláttatták vele az értéket a régi, szép dolgokban. „Azzal, hogy ez egy történeti kert is, van egy egyszer már kitalálta struktúrája, egy kertművészeti értéke, vannak benne építmények, amelyek önmagukban is értéket képviselnek, a vácrátóti botanikus kert művelése egyszerre a természeti és kulturális örökség megőrzése is egyben. Ez egy nagyon szép kombináció, és nem utolsósorban remek szinergiát képez” – összegzi ars poeticáját. És bár tanulmányait a Kertészeti Egyetemen kezdte, nem a lágy- vagy fásszárú növények vezették oda, hanem az élővilág egy másik országa: a gombák. „Egyáltalán nem bánom, hogy más pályára kerültem, a nagygombák szeretete megmaradt, de sajnos már többet felejtettem, mint kellett volna. Megjegyzem, a gombák világa legalább annyira izgalmas és varázslatos, mint a növényeké.”
Vácrátót az Nagyalföld „tetején” található, a vidékről pedig tudjuk, hogy szélsőségesek a hőmérsékleti viszonyai. „Nagyon hideg tud lenni, korábban megesett mínusz húsz-huszonöt fok is” – teszi hozzá az igazgató. A kertet emellett a szárazság is érinti, öntözéssel a talaj tikkadtságát tudják csökkenteni, a levegőét viszont tartósan nem. Szerencsére a területen átfolyó Sződrákosi-patak és a tórendszer, aminek partján igencsak megnyugtató letelepedni, nemcsak esztétikai pluszt adnak, hanem valamennyit kompenzálnak is aszály idején. A patak vizét ráadásul öntözésre is fel tudják használni. „Mind hőmérséklet, mind nedvesség szempontjából vannak ennél sokkal ideálisabb helyek, például Nyugat-Európában, ahol a Golf-áramlat miatt nem vagy csak nagyon ritkán fagy. Ennek a hidegnek és a szárazságnak van egy nagyon erős szelektív hatása. Néhai elődöm, Kósa Géza kiváló dendrológus mondta, hogy az a növény, amelyik ebben a kertben túlél, egész Magyarországon ki fogja bírni. Úgy fogalmazott, ez szinte egy »edzőtábor« a növényeknek” – teszi hozzá a kert vezetője.
„A botanikus kertet, a gyűjteményeket elsősorban kutatási céllal hozták létre, mai szaknyelven »kutatási infrastruktúraként« értelmezhető” – jelenti ki Zsigmond Vince. Hozzáteszi, ma már minden botanikus kertnek egyszerre kell szolgálnia a tudományt és az oktatást. Nemcsak az intézményes, szervezett oktatást, de az ismeretterjesztést és az önálló ismeretszerzést is. A vácrátóti kert ráadásul természetvédelmi terület, emellett pedig műemlék is. Foglalkoznak védett, veszélyeztetett fajok fenntartásával, megőrzésével is – kifejlett élő példányokkal-állományokkal és a magbankban is. A hazai védett fajok több mint fele megtalálható a gyűjteményekben, ráadásul ez Magyarország egyik legfontosabb, stratégiai jelentőségű növényi génbankja. Több mint tizenkétezer fajt és változatot tartanak a gyűjteményekben, ezzel az ország első számú élőnövény-gyűjteménye. A faj nem tévesztendő össze a fajtával, utóbbi ugyanis a kultúrváltozat, amit nemesítéssel állítanak elő fajon belül vagy hibridként. Étkezési célú növényeknél számunkra hasznos tulajdonságokat hoznak elő a növényből – például íz, méret, tápanyagtartalom –, míg díszkerti vonalon a növény megjelenése számít, hogy milyen koronát nevel, variálnak a színváltozatokkal, a nemesítők érdekes, karakteres, magas díszértékű növényeket akarnak létrehozni. A nagy kultuszú növényeknek, például a tulipánnak vagy a nősziromnak több ezer kultúrváltozata van, de az orgonának is több száz. A természetes fajoknak is léteznek változatai, ezek lehetnek alfajok, természetes változatok. Egy botanikus kertben ezeknek több szempontból is magasabb a gyűjteményi értéke. És amire sokan nem gondolnak, a gyógynövényeket is nemesítik, itt a hatóanyagok hozzáférhetősége inspirálja a munkát. „Csaknem két évtizedet dolgoztam a Fővárosi Állat- és Növénykertben, ahol készítettünk egy kiállítást, amely azt kívánta prezentálni, hogy mi mindent köszönhetünk a növényeknek. Rajzok készültek különböző életterekről, élőhelyekről, például ábrázoltunk egy szobabelsőt, a kép párján pedig kivettük mindazon tárgyakat, amik növényi eredetű anyagból készültek. Eltűnt a bútorok jelentős része, a padló, a függöny. Bele sem gondolunk, hogy a hajóktól a hangszerekig mi minden készült és készül ma is növényből. Hosszú a lista, hogy mit köszönhetünk a növényeknek, és erről informálni azért is fontos, mert a látogatók érdeklődését sokszor jobban felkelti, amiről már tudnak valamit, vagy amit valamiért hasznosnak tartanak. Nem titok, ebben vezető szerepet játszanak az ételek, italok készítéséhez felhasznált növények, ezért a növényházakban sok minden más mellett bemutatjuk a kávét, a kakaót, a papaját, a borsot, a vaníliát. Ezerféle módon használjuk a növényeket, amely önmagában is érdekes és számos kultúrtörténeti vonatkozás is kapcsolható.”
Fotó: Kurucz Árpád
A teljes cikk a Magyar Kultúra magazin 2024./8. számában olvasható.